A kitelepítés időszakát megelőző feladatok:

Az elzárkózás és követelményei:

Az elzárkózás elrendelésekor az érintett lakosságnak a saját otthona vagy az elzárkózásra alkalmas egyéb helyiség nyújt védelmet.

Az elzárkózás szabályairól a lakosságot a település polgármestere tájékoztatja. A tájékoztató anyag kidolgozásában a helyi hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködik.

Az elzárkózásra olyan helyiség alkalmas, amely az építményben lehetőleg középen helyezkedik el, a lehető legkevesebb nyílászáróval rendelkezik és a szennyezett környezettől a leginkább elszigetelhető. A veszélyeztető anyag jellegétől függően alkalmas a jól izolálható alagsor, pince, emeleti építmény vagy védelmi célú építmény.

Az elzárkózás alkalmával gondoskodni kell:

• a nyílászárók zárásáról, szükség szerinti utólagos tömítéséről,

• a szellőző vagy klíma berendezések kikapcsolásáról,

• az országos, helyi rádió, illetve televízió, hangosbemondó-kocsik közleményeinek figyelemmel kíséréséről,

• a védőeszköz előkészítéséről, alkalmazásáról,

• a háziállatok elzárásáról,

• a háziállatok takarmánykészletének védelméről.

Járvány esetében a továbbterjedés megakadályozása érdekében helyben tartás, karantén intézkedések bevezetése válhat szükségessé.

Az elzárkózás során fel kell készülni a kitelepítésre, kimenekítésre.

A kitelepítés elrendeléséről szóló döntést az elrendelőnek írásba kell foglalni – akadályoztatása esetén az elrendelést követő legkésőbb 3 napon belül – és felhívás közzétételével kell gondoskodni a kihirdetéséről.

A felhívás tartalmazza:

• a kijelölt gyülekezési helye(ke)t és időponto(ka)t,

• a kijelölt befogadóhelyet,

• a saját járművel önállóan, a befogadóhelyre történő távozás lehetőségét és ehhez kapcsolódó bejelentési kötelezettséget,

• a rendelkezésre álló szállítási lehetőségeket, beleértve az elrendelt korlátozásokat is,

• a kitelepítés során szükséges alapvető okmányok és más ajánlott dolgok megjelölését,

• a hátrahagyott javakkal kapcsolatos tennivalókat,

• amennyiben ismert, a kitelepítés várható időtartamát,

• a kitelepítéssel kapcsolatban további tájékoztatást adó szerv vagy személy megnevezését és elérhetőségét

A kitelepítés végrehajtásának szempontjai:

A kitelepítéssel érintett lakosság családi és közösségi életviszonyai a visszatelepítés elrendeléséig lehetőleg ne szenvedjenek kárt.

Különös figyelemmel kell lenni a kitelepített személyek korából, neméből vagy más tulajdonságából fakadó egyedi igényekre.

Az érintett lakosságot a Kat. 72. § (10) bekezdés szerinti adatokkal kell nyilvántartásba venni (regisztráció). Amennyiben a regisztráció elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a polgármester vagy a helyszíni műveletirányító engedélyezheti annak mellőzését.

Lehetővé kell tenni, hogy a lakosság a lakóhelyét saját közlekedési eszközével hagyja el és a veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson, amennyiben az a kitelepítés végrehajtását nem akadályozza.

A polgármester konkrét intézkedései egy elrendelt kitelepítés esetén:

• intézkedik a lakosság, az intézmények, a gazdálkodó szervek, a szállító eszközök tulajdonosainak riasztására és tájékoztatására,

• intézkedik a lakosság kitelepítésére, a létfenntartáshoz szükséges anyagi, kulturális javak, az állatállomány, az ellátásukhoz szükséges takarmány és egyéb anyagok elszállítására,

• meghatározza a településen a követendő magatartási szabályokat,

• készenlétbe helyezi a kitelepítési szakfeladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezeteket és irányítja tevékenységüket,

• megszervezi a kitelepítés biztosítását,

• intézkedik a gyülekezési, berakodási helyek működésének megkezdésére,

• fogadja az érkező külső erőket, eszközöket, koordinálja az együttműködést,

• gondoskodik a fekvőbetegek, önerőből kitelepülni képtelenek kijelölt intézményekbe történő elszállításáról,

• koordinálja az intézmények, gazdálkodó szervezetek kitelepülését,

• folyamatos kapcsolatot tart a befogadókkal és tájékoztatást ad különösen a következőkről:

• útba indítások idejéről,

• az útba indított lakosság számáról,

• az állatállományról és az anyagi és kulturális javakról,

• a szállító eszközök számáról,

• intézkedik az ingatlanok átvizsgálására, az ingatlanok biztonságos hátrahagyása szabályainak betartására,

• intézkedik a Kat. 49. § (5) bekezdése alapján a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személyekkel szembeni rendvédelmi intézkedés foganatosítására,

• intézkedik a hajléktalanok felkutatására,

• intézkedik, hogy a védekezés folytatására visszamaradó állomány a biztonsági rendszabályokat (riasztás, kimenekítés) megismerje és megszervezi az ellátásukat,

• intézkedik a közművek központilag történő szükség szerinti kikapcsolására,

• intézkedik a gyógyszertárak, a méreganyagraktárak és a műtrágya lerakatok fokozott őrzésére, szükség esetén az anyagok biztonságos helyre történő elhelyezésére,

• biztosítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) útján a kitelepítéssel érintett településen hátrahagyott ingó és ingatlan vagyon védelmét,

• összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét.

• kialakíttatja, berendezteti a tervekben megjelölt gyülekezési helyeket

• megszervezi:

• az egészségügyi ellátást (járványmegelőzés)

• a nyilvántartásba vételt (népesség-nyilvántartó)

• a forgalomszabályozást:

• saját gépjárművel utazók,

• szervezetten utazók,

• szakaszos útbaindítás,

• járművek megjelölése.

• intézkedik a fekvőbeteg ellátást végző intézmények ill. a bentlakásos szociális intézmények felé (felelős az intézmény vezetője)

• intézkedik az egészségügyi ellátás a településeken háziorvosi, illetve ÁNTSZ segítségével az idős, magatehetetlen, személyek speciális kitelepítésére

• intézkedik a várandós nők, valamint művese kezelésre szoruló betegek speciális szállítására (mentősök, betegszállítók)

• intézkedik a kitelepített terület (település) közműveinek lezárására (víz, gáz, elektromos áram)

A kitelepített polgári szerv elsősorban maga gondoskodik a hátrahagyott javak őrzéséről, amennyiben képességeit meghaladja, akkor a fent leírtak szerint a polgármester jár el.

A kitelepítés és kimenekítés követelményei

A kitelepítés során a veszélyeztetett területről való kivonás járművel vagy gyalog hajtható végre.

A saját közlekedési eszközzel távozó lakosokat elindulásuk előtt a kijelölt helyen veszik nyilvántartásba, ahol tájékoztatást kapnak a kitelepítési útvonalakról, amelyeken a közlekedés engedélyezett.

A lakosság nyilvántartásba vétele a gyülekezési helyeken történik, ahonnan szervezett formában indulnak a befogadó helyekre. 

A gyalogos kivonásra akkor kerül sor, ha a veszélyeztető esemény hatásának bekövetkezése előtt szállító járművek beérkezése nem biztosítható, illetve ha a befogadóhely korábban vagy könnyebben megközelíthető.

A kitelepítés megszervezése és végrehajtása kiterjed:

• a veszélyeztető esemény észlelésére,

• a lakosság védelmét szolgáló döntés meghozatalára,

• a lakosság riasztására és tájékoztatására,

• a végrehajtásba bevontak mozgósítására,

• a lakosság gyülekezési helyeken történő gyülekeztetésére,

• a veszélyeztetett területről a lakosság kiszállítására vagy önálló útbaindítására,

• a kitelepült lakosság átmeneti befogadó helyeken történő befogadására.

A kitelepítés jellegétől függően történhet:

• településen belül,

• megyén belül,

• megyén kívül,

A lakóhelyről történő kitelepítés során kitelepítési körzeteket és gyülekezési helyeket kell kijelölni és működtetni. Kitelepítési körzetenként több gyülekezési hely működhet.

A gyülekezési helyek működtetésének célja a lakóhelyéről kitelepülő lakosság szervezett formában történő nyilvántartásba vétele, orvosi felügyelete, útbaindítása a kijelölt befogadóhelyre.

A gyülekezési hely kialakítása során figyelembe kell venni:

• annak megközelíthetőségét,

• infrastruktúrával való ellátottságát, illetve annak kialakítási lehetőségét,

• a biztonságos személy- és járműközlekedés feltételeit.

A gyülekezési helyen vezetett nyilvántartások:

• a gyülekezési helyről kitelepült lakosság lakónyilvántartás szerinti névjegyzéke,

• helyszínen történt bejelentések,

• nyilvántartás az útbaindítás idejéről és módjáról,

• nyilvántartás a más településre, illetve a nem befogadóhelyre távozókról.

A kitelepítésben résztvevő szervek a végrehajtás során:

• felmérik a kitelepülők körét,

• közreműködnek az érintett lakosság, intézmények, gazdálkodó szervezetek, szállító eszközök tulajdonosainak riasztásában, tájékoztatásában,

• közreműködnek a rendkívüli forgalomszabályozás kialakításában és a kitelepülési útvonalak megjelölésében,

• szervezik a lakosság tájékoztatását a kitelepítés rendjéről, az elrendelés módjáról, magatartási szabályokról,

• végzik a gyülekezési helyek működtetését,

• ellátják az érkező külső erők, eszközök fogadását,

• közreműködnek a lakosság gyülekezési helyekre irányításában,

• ellátják a fekvőbetegek, önerőből kitelepülni képtelenek elszállításának megszervezését,

• közreműködnek a befogadók tájékoztatásában,

• részt vesznek a visszamaradók nyilatkoztatásában, nyilvántartásba vételében, a hajléktalanok felkutatásában,

• részt vesznek az elszállításra nem kerülő anyagi javak biztonságba helyezésének megszervezésében,

• közreműködnek a folyamatos őrzés-védelem megszervezésében,

• elősegítik a kitelepítettek vallási, felekezeti, lelki segélyszolgálati ellátását.

A kitelepítés elrendelésekor a helyi lakosok gondoskodnak:

• az azonos háztartásban élő családtagok összegyűjtéséről,

• az állatállomány gyűjtőhelyre tereléséről vagy a háztól történő elszállítás előkészítéséről,

• a közművek főkapcsolóinak elzárásáról, nyílt láng és hőforrások (tüzek) eloltásáról,

• az ingatlan lezárásáról,

• a gyülekezési helyen történő jelentkezésről,

• a veszélyeztetett terület utasításoknak megfelelő elhagyásáról.

A kitelepülő lakosság személyes tárgyait névvel, címmel és befogadási hellyel azonosított, személyenként mennyiségi korlátozás elrendelése esetén legfeljebb 20 kg súlyú csomagban tartja magánál.

A csomag súlyának korlátozása nem vonatkozik azokra a kitelepülőkre, akik a veszélyeztetett területet saját járművel, önerőből oldják meg.

A kitelepítés során a polgármester a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő helyi szervek közreműködésével nyilvántartja:

• a kitelepített személyeket,

• a fekvőbetegeket, az önerőből kitelepülni képtelen, közösségi elhelyezésre alkalmatlan személyeket, elszállításuk idejét, valamint az elhelyezésüket biztosító célállomást,

• a más településen kórházban, egészségügyi intézményben tartózkodókat,

• a kitelepítés elrendelése előtt, valamint az elrendelést követően más településre távozottakat,

• a visszamaradó személyeket,

• a településen maradt és az elszállított állatállományt,

• a közérdekű bejelentéseket.

A kimenekítésre a kitelepítés szabályai alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a megfelelő tervező és szervező tevékenység végrehajtására a rendelkezésre álló idő nem elegendő.

A kimenekítés során elsődleges a lakosság mentése. A lakosság kimenekítését követően az állatállomány és az anyagi javak mentése is megkezdhető.

A gyülekezési hely működtetése

A kitelepülők gyülekeztetése során a gyülekezési hely kijelölt állománya végrehajtja a beérkező kitelepülők csoportosítását, a kijelölt vezető tájékoztatást ad a magatartási szabályokról és a veszélyeztetett település vagy településrész elhagyásának rendjéről, valamint a befogadási helyről. A gyülekezési helyen a gyülekeztetést, csoportosítást, valamint az adminisztrációs feladatokat úgy kell megszervezni, hogy biztosított legyen a kitelepülők gyors és biztonságos útbaindítása a befogadási helyre, valamit további kitelepülők fogadása.

A saját gépjárművel kitelepülők a kitelepítési körzetet a gyülekezési hely igénybevétele nélkül hagyhatják el.

A gyülekezési helyen a kitelepülők csak:

• számbavételük,

• tájékoztatásuk,

• létszámuk megállapításáig tarthatók vissza.

Ellenőrző-áteresztő pont működtetése

A veszélyeztetett település vagy településrész elhagyása, valamint a befogadó település megközelítése ellenőrző-áteresztő pontokon keresztül történik.

Az ellenőrző-áteresztő pontok a kitelepítés során folyamatosan biztosítják a kitelepülők elsődleges tájékoztatását.

Az erre kijelölt ellenőrző-áteresztő pont végrehajthatja a kilépő személyek radiológiai, vegyi, egészségügyi ellenőrzését, valamint a mentesítésüket, fertőtlenítésüket.

Tapasztalatok:

A kitelepítés elrendelésének dilemmája

Engedély nélkül visszamaradottak, meggyőző tájékoztatás.

Terv szerinti kitelepülés? A tervek használhatósága.

Szükség szerint a tervek átdolgozása, új befogadó települések kijelölése.

Helyben kitelepülés, tartalék befogadó helyek kijelölése

Őrzésvédelem, katasztrófa túrizmus, a bizonytalansági tényezők kiiktatása.

A kitelepítés időszakát követő feladatok:

A befogadás szabályai, követelményei:

a) a befogadóhely megfelelő távolságra helyezkedik el a veszélyeztetett területtől,

b) biztosítja a befogadott lakosság számára az alapvető ellátást, így különösen:

ba) ivóvíz-, élelem- és orvosi ellátást,

bb) alapvető higiéniai feltételeket,

bc) az élelmezés és a hulladék megfelelő kezelésére szolgáló létesítményeket,

bd) a tartózkodásra és szállásra szolgáló, megfelelő méretű helyiségeket (személyenként legalább 3,5 m2),

be) az alapvető kulturális igények (vallási, közösségi) kielégítését.

c) a befogadóhely alkalmazását megelőzően:

ca) jól látható módon jelölni kell a helyiségek rendeltetését,

cb) biztosítani kell a befogadottak számára a házirend megismerését, és gondoskodni kell a betartásáról,

cc) biztosítani kell a lelki segítségnyújtást, valamint a gyermekek és más különös gondoskodást igénylő személyek alapvető ellátását.

Amennyiben indokolt, a befogadó helyre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető, illetve fertőtlenítés, mentesítés végrehajtása elrendelhető.

Kimenekítés

Amennyiben a veszélyeztetett területen a közvetlen életveszély és váratlan kockázat miatt nincs mód a kitelepítési feladatok végrehajtására, a lakosság védelmét kimenekítéssel kell biztosítani. A kimenekítésre egyebekben a kitelepítés szabályai az irányadók.

A kimenekítés szervezett végrehajtása a helyi hatóságok tervező-szervező tevékenységén alapszik, de nem szabad eltekinteni az állampolgárok megfelelő felkészültségétől sem.

A kimenekítésben érintett állampolgároknak tudniuk kell, hogy:

• életük mentésére nagyon kevés idő áll rendelkezésre, ezért létfontosságú a hatóság közléseinek betartása,

• a gyermek -, egészségügyi intézményben lévők kimenekítése az adott intézmény terve alapján történik,

• ha engedélyezett, hogy saját közlekedési eszközzel hajtsa végre a kimenekítést csak a kijelölt útvonalon közlekedhet, arról letérnie nem szabad,

• lakása elhagyásakor az áram-, gáz-, vízvezetékeket el kell zárnia,

• a lakást zárja le,

• a kimenekítés végrehajtásakor liftet ne használjon.

Az állampolgár, ha rendelkezik egyéni védőeszközzel, azt vigye magával, annak központi tárolása esetén – lehetőség szerint- azt vételezze fel úgy hajtsa végre a kimenekítést.

A kimenekítés sikere a végrehajtásának gyorsaságán alapszik. Ennek érdekében minden állampolgár önmaga és családjával szembeni felelősségének alapja, hogy ismerje meg a közelebbi és távolabbi környezetében lévő veszélyt okozó tényezőket, továbbá a veszély jelzésének módját.

A befogadás végrehajtásának szempontjai:

• a kitelepített lakosság elsősorban befogadó intézményben vagy személyek elhelyezésére szolgáló épületben, illetve szükségtáborhelyen helyezhető el,

• az első pontban foglaltak hiányában a kitelepítettek a lakosságnál is elhelyezhetők,

• a kitelepítés a lehető legkisebb mértékben érintse a befogadással érintett terület lakosságának életviszonyait,

• a családtagokat lehetőleg ugyanazon településen és lehetőleg azonos intézményben (épületben) kell elhelyezni.

A település polgármesterének befogadással kapcsolatos feladatai:

• tájékoztatja a lakosságot a várható befogadásról,

• értesíti az elhelyezésben érintett intézményeket, gazdálkodó szervezeteket, valamint intézkedik a befogadás előkészítésére,

• készenlétbe helyezi a befogadási szakfeladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezeteket és irányítja tevékenységüket,

• előkészítteti a befogadáshoz szükséges nyilvántartásokat,

• intézkedik a megnövekvő fogyasztási igények miatt a megfelelő kapacitás biztosítására,

• megszervezi a befogadás mindenoldalú biztosítását,

• a rendőrséggel együttműködve megszervezi a forgalomszabályozást, a rendfenntartást,

• pontosítja a befogadásra tervezett lakosság várható létszámát, az állatállomány és anyagi javak mennyiségét,

• biztosítja a befogadásra tervezett intézmények, közigazgatási szervek működési feltételeit, intézkedik az esetlegesen hiányzó infrastruktúra kialakítására,

• intézkedik a befogadásra kerülő lakosság étkeztetéséhez szükséges és higiéniás feltételek biztosítására,

• intézkedik a kirakodási hely működtetésére,

• folyamatos kapcsolatot tart a kitelepülőkkel,

• szükség esetén megszervezi a közoktatást, valamint

• illetékességi területén összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét.

A befogadás végrehajtásának szabályai:

Általános szabályok:

„A kitelepített intézmény csak intézményben, a kitelepített lakosság elsősorban intézményben vagy személyek elhelyezésére szolgáló épületben, illetőleg szükségtáborhelyen helyezhető el.

Ilyen lehetőség hiányában, vagy ha az elhelyezés a kitelepítettek egészségét súlyosan veszélyeztetné, a kitelepítettek a lakosságnál is elhelyezhetők.

A kitelepítés és befogadás során a családtagokat lehetőleg ugyanazon a településen és lehetőleg azonos intézményben (épületben) kell elhelyezni.”

Kirakodás, nyilvántartásba vétel:

- kirakodó helyeken a beérkezőket nyilvántartásba kell venni;

- a nyilvántartásba vételnek ki kell terjedni az elhelyezendők azonosítására alkalmas adataira, és az elhelyezés címére;

- a kirakodó helyről csak nyilvántartásba vétel után lehet eltávozni;

A befogadás konkrét feladatai:

Az előkészítés időszakában:

- az elhelyezési terv pontosítása;

- a lakosság tájékoztatásának megszervezése, a lakosság tájékoztatása;

- a befogadáshoz biztosított anyagok fogadása, szállítása, elhelyezése;

- lakossági elhelyezés esetén, a befogadók költségtérítésének tisztázása;

- az intézmények helyiségeinek kiürítése, berendezése;

- ellátási feladatok megszervezése, konyhák kijelölése, élelmiszer kiosztás megtervezése;

- a befogadás híradásának megszervezése, próbája;

- a szükséges anyagok (fektető, étkező, és egyéb anyagok), eszközök igénylése, beszerzése.

A befogadás végrehajtásának időszakában:

- a befogadó helyek berendezésének befejezése;

- forgalomszabályozás;

- a beérkezők fogadása, nyilvántartásba vétel, elosztás;

- étkezés megszervezése (étkezési jegyek, turnusok, stb.)

- a járművek elhelyezése, őrzése;

- a befogadott intézmények működésének biztosítása;

- az állatállomány elhelyezése, ellátása.

A befogadást követően:

- költségek, számlák összesítése, az anyagok leltározása;

- amennyiben szükséges fertőtlenítés, tisztasági festés;

- az igénybe intézményekben a működési feltételek, illetve a normál munkarend visszaállítása;

- összefoglaló jelentések, előterjesztések elkészítése.

A visszatelepítés követelményei

A veszély elmúltával a kitelepített lakosság eredeti lakóhelyére való visszatelepítésére az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetőjének javaslata alapján az arra jogosult döntése szerint kerülhet sor az alábbi feltételek teljesülése esetén:

• a közegészségügyi helyzet normalizálódott, járványveszély közegészségügyi hatóság igazolása szerint megszűnt,

• a helyi közművek, közműszolgáltatások helyreállítása megtörtént,

• a kitelepült személyek eredeti lakhelyén a lakhatási feltételek biztosítottak,

• a lakosság ellátása biztosított,

• a fedél nélkül maradtak átmeneti elhelyezésének, ellátásának feltételei biztosítottak,

• helyi közintézmények működési feltételei biztosítottak.

A kitelepített lakosság visszatelepítése a befogadó helyekről szervezett módon történik.

Tapasztalatok: 

- a kitelepülők nem érkeznek meg a befogadóhelyre;

- a napi ellátás és a pihentetés problémái;

- a kitelepültek lefoglalása;

- a kitelepültek mozgásának nyilvántartása;

- a közösségi szállások és azok környezetének rendbetartása;

- különböző népcsoportok eltérő kultúrája, életvitele;

- krízisintervenció;

- visszatelepítés;

- a tervek, azok rendszere, használhatósága.

A visszatelepítés szabályai:

• Akiket szervezett formában telepítettek ki, azok szervezett formában kerülnek visszatelepítésre. Az önállóan visszatelepülők regisztrálását is végre kell hajtani.

• A veszélyeztetettség megszűnése után a visszatelepülés feltétele:

• a közegészségügyi helyzet normalizálása, járványveszély megszüntetése,

• a lakosság tájékoztatása a szükséges magatartási és higiéniás rendszabályokról,

• a közművek, közműszolgáltatások helyreállítása,

• a minimális lakhatási feltételek biztosítása,

• a lakosság alapellátásának biztosítása,

• az ideiglenesen fedél nélkül maradtak elhelyezésének, ellátásának biztosítása,

• az életveszélyes épületek bontásának végrehajtása,

• <span face="Times New