Ma már teljesen megszokott, természetes dolog az, hogy a világban bárhol bekövetkezett eseményekről – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – szinte azonnal tudomást szerezhetünk. Természetes emberi tulajdonság, hogy igyekszünk nem gondolni arra, hogy a máshol bekövetező esemény velünk is előfordulhat, márpedig a minket körülvevő veszélyek léteznek, és a civilizáció káros mellékhatásaként, egyre sokasodnak.

Ennek a blognak célja nem az ijesztgetés, a negatív dolgok öncélú felemlegetése. Sokkal inkább az, hogy rövid áttekintést adjunk a környezetünkben előforduló katasztrófákról, illetve, gyakorlati információkat nyújtsunk követőinknek a katasztrófahelyzetben követendő magatartásról.

Ajánljuk továbbá pedagógusoknak, diákoknak, polgári védelmi védelmi (katasztrófavédelmi) vetélkedők vagy egyéb oktatóprogramok háttéranyagaként.

Bízunk benne azonban, hogy az itt leírt információkat senkinek sem kell majd a gyakorlatban alkalmaznia...

MI IS AZ A KATASZTRÓFA?

A katasztrófa a hétköznapi szóhasználatban olyan jelenséget, eseményt, történést jelent, amely közvetve vagy közvetlenül veszélyezteti több ember életét, testi épségét, egészségét, anyagi javait, létfeltételeit vagy környezetét; illetve azok pusztulását, megsemmisülését, sérülését, rongálódását okozza. A vihar például teljesen szokványos légköri jelenség. Ha azonban a belőle kihulló csapadék az adott környéken, az adott évszakban megszokott mértéket jelentősen meghaladva elöntést (ár-, vagy belvizet) eredményez, illetve a szél okoz komoly károkat azzal, hogy épületeket, építményeket pusztít el, károsítja a növényzetet, esetleg eltépi az elektromos vezetékeket – az katasztrofális következményekkel járhat. Az árvíz, mint az álló- és folyóvizek vízjárásának szélsőséges, elöntést okozó eseménye, szintén katasztrofális következményekkel járhat, amely emberek ezreinek, esetleg tízezreinek létét veszélyeztetheti és hatalmas anyagi károkat okozhat. A háborús események, a terrorista cselekmények, a szegénység és a bűnözés - amennyiben meghaladják az adott társadalom számára még elviselhető mértéket - katasztrófának tekinthetők, mivel az általuk emberéletben, anyagi javakban okozott veszteségek és a társadalomban keletkezett erkölcsi hanyatlás annak súlyos működési zavarához vezethet.

Az egyes események, jelenségek, történések közvetlenül vagy közvetett formában vezethetnek katasztrófához. Egy földrengés, mint geológiai jelenség (a földkéreg és földfelszín gyors, nagy erejű elmozdulása) közvetlenül is okozhatja emberek, állatok, vagyontárgyak pusztulását, megsemmisülését, azáltal, hogy az elmozduló talajtömegek maguk alá temethetik őket. Bizonyos esetekben, a veszélyeztető, károsító, pusztító tényezők csak közvetett módon érvényesülnek. A rendkívüli téli időjárás következtében előfordulhat, hogy a hosszabb időn át tartó, erőteljes havazás miatt több település, vagy akár egy tájegység elszigetelődik a külvilágtól. Amennyiben ezt az állapotot hosszabb ideig nem sikerül felszámolni, úgy katasztrofális következményekkel szembesülhetünk. Tehát nem önmaga a lehullott hótömeg idézi elő a katasztrófát vagy annak veszélyét, hanem az általa kiváltott következmény: az adott meteorológiai események nem közvetlenül veszélyeztetik az érintett településen élőket, hanem közvetett módon, azzal, hogy megakadályozzák elemi szükségleteik kielégítését és így létfeltételeiktől fosztják meg őket.

A fentiekből kitűnik, hogy annak megítélése, vajon egy esemény, történés katasztrófának tekinthető-e, mindig attól függ, hogy az emberre nézve jelent-e közvetett vagy közvetlen, azonnali vagy később jelentkező veszélyt, fenyegetettséget. Ezen szempontból szemlélve, az egyes jelenségek, események, illetve azok hatásai lehetnek hasznosak, károsak, vagy közömbösek.

Hasznosnak tekinthető mindaz, ami az emberek számára általában előnyös, nem okoz jóvátehetetlen környezeti károsodást, éghajlati, vagy egyéb elváltozást. Káros mindaz, amely az emberek kisebb-nagyobb csoportjára nézve hátrányos, veszélyt, fenyegetettséget jelent a létfeltételeket, az egészséget vagy az életet veszélyezteti, vagy károsítja, pusztítja. Közömbös mindaz, amely sem rövid, sem hosszútávon nem gyakorol számottevő hatást az emberek létfeltételeire, nem csökkenti a biztonságot. Az emberiség kisebb-nagyobb csoportjai ugyanakkor érdekeiket tekintve jelentősen különbözhetnek egymástól, így annak megítélése, hogy valamely esemény, emberi tevékenység, illetve annak következménye kedvezőnek, kedvezőtlennek vagy közömbösnek tekinthető-e, esetenként nem mentes az ellentmondásoktól sem. Az árvíz például nemkívánatos jelenségnek tekinthető, viszont ha a Nílus évenkénti rendszeres áradásait vesszük alapul, egyértelműen kijelenthető, hogy ez hasznos az ott élők számára, hiszen a víz által lerakott hordalék évezredek óta biztosítja megélhetésüket. Ezzel ellentétben a trópusi esőerdők kiirtása a Föld oxigéntermelésének számottevő csökkenését és (egyéb hatásokkal együtt) az általános felmelegedést és az üvegházhatás kialakulását vonta maga után. Ez a folyamat, amennyiben nem sikerül számottevően lassítani vagy megállítani, katasztrofális éghajlati változásokat eredményezhet.

1. A KATASZTRÓFÁK FAJTÁI

A katasztrófákat számos szempont szerint csoportosíthatjuk, attól függően, hogy milyen szempontból kívánjuk azokat vizsgálni. Ennek megfelelően a katasztrófák feloszthatók időtartamuk, kialakulásuk sebessége, térbeli kiterjedésük, az általuk érintett személyek száma, az okozott kár nagysága, az azokat kiváltó ok eredete és ismertetőjegyei, és más egyéb megfontolás alapján.

Valamennyi lehetséges felosztás megismertetésére ezen írás keretén belül nincs lehetőség, de erre nincs is szükség. Az egyik legelterjedtebb és legjobban használható felosztás vázlatos megismerése ugyanis elégséges eligazodást biztosít.

Ebben a rendszerben a meghatározó szempont az egyes katasztrófák eredete, illetve kiváltó oka. Így a katasztrófák két fő csoportba sorolhatók: természeti és civilizációs katasztrófák.

1.1. TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK

A természeti katasztrófák közös jellemzője, hogy általában emberi beavatkozás nélkül, a természet erőinek hatására alakulnak ki. A természeti katasztrófák között vannak határesetek, amelyek a természeti erők hatására és emberi beavatkozás következményeként jönnek létre. Ilyen például az árvíz, amelyet kozmikus, geológiai, vagy meteorológiai okok egyaránt előidézhetnek. Mindezeken túl, vagy ezekkel párhuzamosan, az emberi mulasztás is előidézhet árvizet. Ez adódhat gondatlanságból, ha elégtelen erőkkel, vagy szakszerűtlenül végzik az árvíz-védekezési munkálatokat; ha elhanyagolják, vagy nem kellő körültekintéssel végzik a folyamszabályozási munkákat, vagy ha helytelenül tervezik, illetve kivitelezik a vízi műtárgyakat. A szándékos emberi beavatkozás is okozhat árvizet. A vízi műtárgyak (duzzasztó-, vagy völgyzárógátak, vízerőművek, hidak) elleni terrorista vagy szabotázsakciók, háború esetén az ellenség védőgátjainak lerombolása, egyes területek katonai céllal történő elárasztása is ezek közé tartozik.

A természeti eredetű katasztrófák kiváltó ok illetve eredet szerint a következők lehetnek:

Kozmikus eredetű:

• A világűrből érkező és az élő szervezetekre káros sugárzás jelentős mértékű megnövekedése

• A földnek más égitesttel való összeütközése

• Bizonyos bolygóegyüttállás, amelynek következtében az ár- apály jelenség szélsőséges méretet ölthet

  Geológiai (földtani) eredetű:

• Földrengés – a földkéreg és a földfelszín gyors, nagy erejű elmozdulása

• Földcsuszamlás – nagy mennyiségű kőzet és talaj átrendeződése a földkéreg felsőbb rétegeiben és a földfelszínen

• Hegyomlás, sziklaomlás - a domborzat jelentős mértékű megváltozása, elmozdulása

• Vulkánkitörés – a földkéregben lévő, vagy azon keletkező résen át láva, szilárd kőzet, gőzök, gázok, hamu, korom szabadba jutása

  Meteorológiai eredetű:

• Szélvihar – ha az erejénél, sebességénél fogva jelentős pusztítást okoz

• Homok-, por- vagy hóvihar – ha az emberi településeket vagy anyagi javakat sodor el, illetve temet be

• Özönvízszerű esőzés – a szokásos csapadékmennyiséget jelentősen meghaladó eső rövid idő alatti lehullása

• Jégeső – nagy mennyiségű vagy nagy tömegű jégdarabok hullása

• Havazás – a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű hó, szokatlan időpontban vagy helyen fellépő havazás

• Árvíz – az álló- és folyóvizek vízjárásának szélsőséges, elöntést okozó eseménye

• Csapadékhiány – hosszabb időn keresztül a szokásos mértékűnél lényegesen kevesebb csapadék

• Hőmérséklet emelkedés – egy területen a megszokott értéket messze meghaladó, tartós felmelegedés, illetve az adott évszakokhoz képest rendkívül magas hőmérséklet

• Hőmérséklet csökkenés – egy területen tartósan, a szokásos mértéknél jelentősen alacsonyabb hőmérséklet, illetve az évszakhoz képest rendkívül alacsony hőmérséklet

• A hőmérséklet gyors változása – az adott terület hőmérsékletének rövid időn belüli szélsőséges változása

• Az éghajlat (mikroklíma) megváltozása – a légkörbe került korom, füst vagy széndioxid következtében, az adott területen a hőmérséklet és a páratartalom gyökeresen átalakul (lehűl vagy felmelegszik)

• Villámcsapás – ha az másodlagos hatásként tüzet, robbanást, jelentős energiaellátási problémákat okoz

  Biológiai eredetű:

• Egyes állat- vagy növényfajok túlszaporodása – vizek algásodása, a növényi vagy állati kártevők túlzott mértékű elszaporodása

• Állatok tömeges vándorlása – sáskajárás, rágcsálók tömeges megjelenése

• Járványok – emberek, állatok- vagy növények tömeges, fertőző megbetegedése

• Fertőző betegségek megjelenése, - amelyek gyógyítása az adott időpontban nem lehetséges – pl. AIDS, influenza

• Az adott területen nem jellemző fertőző betegségek megjelenése – amelyekkel szemben a lakosság nem rendelkezik védettséggel, az egészségügyi szervek pedig nincsenek felkészülve ezek gyógyítására

• Emberi hiba okozta biológiai katasztrófa – gondatlanság vagy szakszerűtlenség következtében a laboratóriumokból, kutatóintézetekből kiszabaduló károkozók által előidézett fertőzés vagy járvány

• Szándékosan előidézett biológiai katasztrófa – háború esetén, illetve terrorista akció során, mesterségesen keltett fertőzés vagy járvány, illetve a növényzet vagy az állatvilág elpusztítása

  Egyéb: amelyek nem vezethetők vissza egyetlen okra

• Tűzvész – erdő-, bozót-, tőzegtűz-, ipari vagy lakóterületen keletkezett tűz, amely számtalan ok miatt keletkezhet (növényi anyagok bomlása, meteor-becsapódás, vulkánkitörés szándékos vagy véletlen emberi beavatkozás stb.)

1.2. A TÁRSADALOM LÉTÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ, VAGY CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK

Ebbe a kategóriába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és szállítás meghatározott szintje. Közvetett módon azonban a természet erői is előidézhetik ezek bekövetkezését. Egy, egyébként hibátlanul működő vegyi üzemből veszélyes anyag szabadulhat ki földrengés, árvíz, tűzvész, villámcsapás, szélvihar stb. hatására. Ezen szempontok alapján a civilizációs katasztrófák kategóriájába sorolható:

Ipari katasztrófák:

• Robbanás – az ipari vagy mezőgazdasági üzemekben előállított, tárolt vagy feldolgozott, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok detonációja. Katasztrofális hatása lehet a lőszer- vagy robbanóanyag raktárakban, illetve a lakóhelyen bekövetkező földgáz, propánbutángáz vagy más anyagok felrobbanásának is.

• Veszélyes hulladék keletkezése – az ipari, mezőgazdasági vagy feldolgozó üzemekben keletkező, további feldolgozásra alkalmatlan maró, mérgező, sugárzó vagy fertőző anyagokat nevezzük veszélyes hulladéknak. Ezek helytelen kezelése, tárolása vagy megsemmisítése súlyos környezetszennyezést vagy egészségkárosodást okozhat.

• Veszélyes anyagok kiáramlása – az ipari, mezőgazdasági üzemekben tárolt, előállított vagy felhasznált mérgező, maró, tűz- vagy robbanásveszélyes, illetve fertőző anyagok jelentős mennyiségben történő szabadba jutása

• Radioaktív anyagok szabadba jutása – az atomerőművekben, kutató- vagy egészségügyi intézményekben tárolt, előállított vagy felhasznált sugárzó anyagok kiszabadulása

• Talajkiszáradás – bányaművelés következtében a talajvízszint jelentős csökkenése, amely a talaj felső rétegének részleges vagy teljes kiszáradását és a növényzet pusztulását okozhatja

   

  Mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő katasztrófák

• Erdőirtás – az erdőknek – elsősorban a trópusi esőerdőknek – nagy területen történő teljes kipusztítása, amely a Föld klímaváltozását eredményezheti

• Kemizálás – a növényvédő szerek, műtrágyák indokolatlan mennyiségű vagy szakszerűtlen használata talaj- és vízszennyeződést, az állatvilág és a növényzet károsodását, illetve pusztulását okozhatja

• Növényzetpusztítás – az adott terület eltartóképességét meghaladó számú állat szakszerűtlen tartása, amelyek elpusztítják a növényzetet – túllegeltetés

   

  Környezeti katasztrófák

• Vízszennyezés – mérgező, maró, rákkeltő, radioaktív vagy fertőző anyagoknak a felszíni álló- és folyóvizekbe, illetve a talajvízbe kerülése

• Talajszennyezés – a veszélyes anyagoknak a talaj felszínére vagy annak mélyebb rétegeibe kerülése, illetve a veszélyes anyagok szakszerűtlen tárolása a földön vagy földben

• Levegőszennyezés – nagyobb mennyiségű veszélyes anyag, gáz, gőz vagy por formájában történő levegőbe jutása

   

  Közlekedési katasztrófák

• Közúti katasztrófa – tömegközlekedési eszközök vagy más közúti járművek tömeges sérülést, halálesetet, anyagi kárt vagy súlyos veszélyt okozó balesete

• Vasúti katasztrófa – vasúti szerelvények, illetve vasúti járművek által okozott tömeges sérülést vagy jelentős veszélyt okozó esemény

• Légi katasztrófa – légi járműveknek a levegőben vagy a földön történő összeütközése, lezuhanása, meggyulladása, felrobbanása, ha az több ember sérülését vagy halálát idézi elő, jelentős anyagi kárt vagy további veszélyt okoz

• Vízi katasztrófa – a vízi járművek ütközése, elpusztulása vagy elsüllyedése, ha az tömeges sérülést, halálesetet vagy súlyos veszélyt okoz.

• Veszélyes légszennyezés – kedvezőtlen körülmények között a városok levegőjében a gépjárművek által kibocsátott mérgező gázok felhalmozódása.

   

  Politikai okokra visszavezethető katasztrófák

• Politikai válság – egy állam politikai rendszerének súlyos működési zavara, amelynek során a politikai vezetés és irányítás, az államigazgatás, a közrend és közbiztonság jelentősen meggyengül vagy megszűnik

• Politikai forradalom – egy államban a politikai válság elmélyülésének eredményeként kialakuló, gyakran fegyveres konfliktussá fajuló politikai küzdelem

• Terrorizmus – a politikai, vallási, nemzetiségi konfliktusok megoldására vagy egy társadalmi rendszer felbomlasztására irányuló harc szélsőséges, agresszív módja

• Nemzetiségi, faji ellentétek – az egymás mellett élni kényszerülő népek, népcsoportok közti viszály, amely elmérgesedve fegyveres küzdelemmé vagy akár polgárháborúvá fajulhat

• Vallási ellentétek – a vallási türelmetlenség vagy gyűlölet szélsőséges esetben a más vallásúak üldözéséhez vagy a velük szembeni erőszakhoz vezet, amely fegyveres összetűzéseket eredményezhet

   

  Gazdasági eredetű katasztrófák

• Szegénység – egy ország, nép vagy népcsoport, életkörülményeinek, életszínvonalának, anyagi lehetőségeinek a környezetéhez képest jelentősen alacsonyabb színvonala és ennek szociális, egészségügyi, kulturális, stb. következményei

• Bűnözés – egy társadalom politikai rendszerének gyengülése, az általános erkölcsi hanyatlás, a gazdasági helyzet romlása, a bűnözés terjedéséhez vezethet, amely bizonyos szintet elérve megbéníthatja a társadalom életét

• A nemzetgazdaság összeomlása – egy állam gazdasági rendszerének valamilyen külső vagy belső okból( háború, polgárháború, forradalom vagy blokád ) bekövetkező működésképtelenné válása

   

  Egyéb civilizációs katasztrófák

• Tömegrendezvények – sok ember (több tíz, esetleg több százezer fő) részvételével zajló vallási, politikai, sport vagy kulturális rendezvények, amelyek során egy pánik vagy más váratlan esemény sok súlyos sérülést vagy halálesetet okozhat

• Migráció – nagy tömegű ember kényszerű elvándorlása, politikai, vallásai, nemzetiségi üldöztetés, háború vagy az elemi létfeltételek hiánya miatt. A menekülő embertömeg ellátása, elhelyezése, a közrend fenntartása rendkívüli megterhelést jelent a fogadó és a tranzit országoknak egyaránt

• Energiahiány – egy ország energiaszükségletének kielégítetlensége, háború, elemi csapás, gazdasági blokád vagy más ok miatt, amely az egész társadalom életét megbéníthatja

   

  Háborús katasztrófák:

• Polgárháború – egy államon belül két vagy több egymással szemben álló csoport fegyveres küzdelme

• Helyi háború – két vagy több állam fegyveres küzdelme, amelynek nincs az egész földrészre vagy az egész világra kiterjedő hatása

• Koalíciós háború – egy állam és a vele szemben álló katonai szövetség, vagy két, illetve több katonai szövetség fegyveres összecsapása, amelynek hatása kiterjed az egész földrészre vagy túlnő azon

• Világháború – az egész világra, vagy a világ nagy részére kiterjedő fegyveres harc, világméretű katasztrófa