Az elmúlt időszak eseményei, a világban és hazánkban bekövetkezett katasztrófák arra hívják fel a figyelmet, hogy senki sem védett a veszélyekkel szemben, senki sem mondhatja, hogy „velem ez nem történhet meg!” Az is bizonyított tény, hogy azok a közösségek védettebbek a veszélyekkel szemben, amelyek felkészültek rájuk, ismerik a természetüket, a veszélyhelyzetekben követendő magatartási szabályokat, a veszélyhelyzet-kezelés elemi lépéseit. A település első számú katasztrófavédelmi felelőse a polgármester, a településsel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában azonban az intézmény- és egyéb szervek vezetőire támaszkodik. Az intézmények-, és gazdálkodó szervek vezetőinek kell gondoskodniuk a katasztrófavédelemről, számolniuk kell azzal, hogy a veszélyhelyzetek bármelyike elérheti őket, és ennek tudatában tervszerűen kell készülni a védekezésre.

A biztonság a veszély hiánya vagy a veszéllyel szembeni védettség. Az ember ősidők óta törekszik a biztonságra, hiszen életét, anyagi javait számtalan katasztrófa veszélyeztetheti.

A katasztrófa görög eredetű szó, eredeti jelentése, fordulópont, kimenetel, fordulat. A katasztrófa meghatározását a törvények és jogszabályok pontosan rögzítik. Összefoglalva a lényegét: a katasztrófa olyan bekövetkezett vagy küszöbön álló esemény, amely több személy életét, biztonságát, jólétét vagy életkörülményeit veszélyezteti, s amelynek elhárítására a helyi hatóságok szolgálatai és erőforrásai nem elegendőek.

A katasztrófák fajtái:

• fokozatosan bekövetkező (van idő felkészülni)

• hírtelen bekövetkező (nincs idő felkészülni)

A katasztrófa fázisai:

• figyelmeztető fázis

• pusztító fázis

• a következmények fázisa

  TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK:

Természeti katasztrófa egy adott területen, egy adott időpontban bekövetkező, számottevő emberi-, anyagi áldozattal, jelentős veszélyeztetéssel, nagy környezeti pusztítással járó váratlan, rendkívüli esemény. Ilyenek a földrengés, az árvíz, a tűzvész, az aszály, a hosszan tartó forróság, a szélvihar, a jégeső, a földcsuszamlás, a hó- és kőlavina, a különböző járványok, a vulkáni kitörés, a szökőár, a lávafolyam stb.

A Balassagyarmati Járás illetékességi területének fontosabb természeti veszélyeztető tényezői:

Földrengés:

A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása okozza, az elmozdulás keltette feszültségek, földrengésekben oldódnak fel. A földrengések mélybeli kipattanásának helyét rengésfészeknek, epicentrumnak nevezzük. A Föld középpontja és a rengésfészek közötti képzeletbeli központ a rengésközpont (epicentrum). A földrengés fizikailag hullámmozgásként írható le. A földrengések erőssége szeizmográffal adható meg. A világon két földrengési öv van, az egyik a Csendes-óceáni, a másik a Földközi-tengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km. Hazánk egyik övbe sem tartozik, de kisebb rengések előfordulnak.

A Megye és ezen belül a Balassagyarmati Járás területe nem tartozik a kimondottan a földrengésveszélyes területek közé, azonban a Balassagyarmati Járás egy része geológiai „törésvonal” mentén fekszik, a földrengések valószínűsége bár csekély, de nem elhanyagolható. Az utóbbi 8-15 évben több alkalommal jeleztek 2-3 erősségű ( Richter –skála szerint ) rengést a területen, továbbá az elmúlt két évben egymást követően két alkalommal is a Richter–skála szerinti 4-5 erősségű földrengés volt tapasztalható Érsekvadkert-Tereske-Szátok, illetve Cserhátsurány-Cserháthaláp-Mohora területen. Ezeknek a rengéseknek több napon keresztül tartó 2-3 erősségű utórengései is jól érzékelhetőek voltak. Különösen aktívnak bizonyult az elmúlt két-három évben a Csitár-Nógrádmarcal-Cserhátsurány-Herencsény-Nógrádsipek-Varsány települések által határolt terület

Kapcsolódó információk:

• a földrengések erősségét a Richter-skála (9 fokozat) és a Mercali skála (12 fokozat) szerint adják meg,

• hazánk történetének legnagyobb földrengései 1763-ban Komáromban, és 1911-ben Kecskeméten a Mcs szerint 9-es erősségű földrengések voltak,

• az utóbbi ötven év legjelentősebb földrengése 1956-ban Dunaharasztin a Mcs szerint 8 fokú erősségű volt, melynek még kb. 180 kisebb erősségű utórengése volt,

• legutóbb a Balaton-felvidéken volt nagyobb földrengés, ami 1985. 08. 25-én Berhida és Peremarton térségében következett be a Mcs szerint 7 fokos rengéssel, emberéletben nem esett kár, az épületekben azonban jelentős kár keletkezett,

• a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen erősségű földrengés előfordulhat, ott a jövőben is várható hasonló rengés.

Földcsuszamlás:

A tömegmozgások egyik fajtája. A lejtős felszínű kőzettömegek egyensúlyának megbomlása, különösen átázott, állékonyságukat vesztett anyagon. Árvíz, földrengés, vulkanikus kitörés idején, hosszantartó esőzésekkor gyakran előfordul, hogy a föld felső rétegei megindulnak, megcsúsznak. Ez lehet olyan mérvű, hogy egy egész hegyoldal megcsúszik. A csúszó földtömeg házakat, utakat, hidakat sodorhat magával.

A Balassagyarmati Járás illetékességi területén az Ipoly-völgyet szegélyező Cserhát-hegység peremén elhelyezkedő települések némelyikén jellemző (pl. Herencsény, Szanda)

Gátszakadás:

A gát a víz útjába állított mesterséges akadály. Gátszakadás akkor jön létre, ha ezt a mesterséges akadályt a víz átszakítja. Nagy esőzések során is keletkezhet, hiszen a felgyülemlett vízmennyiséget a gát nem bírja tartani. Előfordul, hogy a gátszakadást emberi mulasztás, károkozás okozza.

A Balassagyarmati Járás biztonságára az alábbi víztározókon bekövetkezett gátszakadás lehet hatással:

• Szügyi víztározó (Berekalja)

• Magyarnándori víztározó

• Csehátsurányi víztározó illetve ezek együttes hatása a Feketevíz-patakon

• Nyírjesi tavak

• Berceli víztározó

• Patak-Nagyoroszi víztározó

• Terényi víztározó (horgásztó)

Felhőszakadás:

Rövid idő alatt, erős intenzitású csapadékhullás. Az esőzések gyakori kísérő jelensége a villámlás, amely nem más, mint a hideg és meleg levegőrétegek találkozásakor keletkező hang és fényjelenség, amely elektromos kisüléssel párosul. A villámlás tüzet okozhat, az élőlények halálát okozhatja.

Szélvihar:

Nagy sebességű és erejű légmozgás, amely rövid ideig tart és gyakran jár együtt villámlással és bőséges csapadékkal. A szélvihar megrongálhatja az épületeket, közműveket, leszaggatja a villamos vezetékeket. A lerepülő tetődarabok sérüléseket okozhatnak, a kidőlő fák rázuhanhatnak az emberekre.

Forgószél:

Rendszerint függőleges tengelyű légörvény. Nagy átmérőjű, de alacsony központ körül kialakuló orkánerősségű széllel pörgő képződmény.

Tornádó:

Pusztító hatású forgószél, elsősorban az USA-ban. Csaknem mindig felhőből lenyúló 50-500 m átmérőjű tölcsérként figyelhető meg. Belsejében a légnyomás 200 mbarral is csökkenhet, a szél sebessége meghaladja a 100 m/s-ot.

A tornádók elsősorban az USA-ban fordulnak elő, ennek ellenére Magyarországon az elmúlt 3 évben 4 alkalommal jegyeztek fel tornádót (mely lakóépületekben és egyéb anyagi javakban is kárt okozott). A tornádók Mo.-i megjelenését, kialakulását a globális klíma-, illetve éghajlatváltozással hozzák összefüggésbe.

Jégeső:

Szilárd halmazállapotú csapadék 5 mm-nél nagyobb jégszemekből. A hirtelen felszálló és a magasban túlhűlő vízcseppek kifagyásával jön létre, s záporszerűen hullik le. A jégdarabok jelentős károkat okozhatnak a növényzetben, az épületekben, de emberi sérülést is előidézhetnek.

Jegesedés:

A vízgőz hirtelen kicsapódása valamely szilárd felületen, valamint a víz halmazállapot változása erős lehűléskor. A jeges felület közlekedési és egyéb balesetek okozója lehet.

Hideghullám:

Nagy tömegű hideg levegő hirtelen beáramlása. Megbéníthatja az áram és gázellátást, a közlekedést. Fagyási sérüléseket, halált is okozhat.

Hófúvás:

Olyan időjárási jelenség, amely a szél munkájával kisebb-nagyobb hóakadályokat, torlaszokat alkothat. Ezzel akadályozhatja a közlekedést, szakadásokat okozhat a villamos vezetékeken, gátolhatja a falvak élelmiszerrel és az alapvető árucikkekkel való ellátását, az egészségügyi ellátásra szorulók orvoshoz, ellátáshoz jutását.

Köd:

Apró vízcseppek felhalmozódása porszemeken vagy egyéb szennyező anyagokon. Csökkenti a látótávolságot a talaj közeli rétegben. Szennyező gázokkal, légszennyező égéstermékekkel keveredve mérgező szmognak nevezzük.

Erdőtűz:

Bekövetkezhet akkor, ha hosszantartó szárazság után az erdő gyúlékonnyá válik. A tűz gyorsan szétterül a szél segítségével. A talajfelszínen, valamint a felszín fölött gyorsan terjedő tűz az aljzattűz.

Árvíz:

A folyók vízszintjének a meder szintje fölé való emelkedése, s ez által kilépése a mederből. Hirtelen hóolvadáskor keletkezik a tavaszi árvíz, jégtorlódáskor a jeges árvíz, nyári esőzéskor a zöldár. Megelőzésére ármentesítést végeznek, amely többnyire védőtöltések emelése. Hazánk vízkészletét tekintve sajátos helyzetben van a szomszédos országokhoz viszonyítva:

Kapcsolódó információk:

• az éves teljes vízkészlet 96 %-a a szomszédos országokból érkezik;

• az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át;

• az árvizek nagy része a hó olvadását követően az esőzések hatására következik be;

• hazánkban a folyók mentén 4220 km töltés, gát van kiépítve;

• hazánk árvízveszélyes helyei: Felső-és Közép- Tisza-vidék, a Sajó és a Bodrog völgye, a Körösök vidéke és alkalmanként a Duna;

• az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján hazánkban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával lehet számolni. 1838-ban Budapesten volt a legnagyobb árvíz.

Ipoly:

Az Ipoly folyó Honttól Ipolytarnócig a 75,0 – 172,2 fkm. között Nógrád megye északi határát, s egyben államhatárt alkot Szlovákiával.

A folyó völgyének Nógrád megyei szakaszán a szécsényi (1.42), a balassagyarmati (1.43), a dejtári (1.44), és az ipolyvecei (1.45) öblözetek találhatók. A mintegy 38 km² kiterjedésű ártéri öblözetekből 15,6 km² van bevédve. A folyó menti ártéri öblözetek mentesítésére árvízvédelmi töltések épültek 32,78 km hosszban.

Az árvízvédelmi művek elsősorban a lakott területek – másodsorban a mezőgazdasági termőterületek védelmét szolgálják.

Az Ipoly vízjárására jellemző a heves, szélsőséges lefolyás, amit a szakaszos szabályozás helyenként kedvezően befolyásol. Ehhez járul még a Kelet-nyugat irányú folyóvölgy északi, illetve déli fekvésű vízgyűjtő területe, mely a ráfutó árhullámok kialakulását nagymértékben determinálja.

Jellegzetesek a hóolvadásból származó tavaszi, illetve a késői őszi esőzések következtében kialakuló árvize a csapadékos időjárásra a folyó különösen a felső szakaszán azonnal reagál. Ez a betorkolló, illetve a befogadó eséskülönbségekből következik.

A folyó szabályozottságát vizsgálva megállapítható, hogy szakaszos, ennek magyarázata, hogy a folyószabályozások túlnyomórészt csehszlovák beruházásban az ottani mezőgazdasági érdekek figyelembevételével történtek.

A szabályozott szakaszon az egyoldali vagy mindkét parti „betöltésezés” esetén a 150-200 m széles hullámtér a vízszint megemelkedett, a vízsebesség megnőtt, a hordalékmozgás meggyorsult. A szabályozatlan közbenső szakaszokon, a széles hullámtéren viszont a víz szétterül, sebessége csökken, a hordalék-lerakódás és mederelfajulás fokozódik. Itt a kis mederszelvény és hullámtér benőttsége a lefolyást erősen akadályozza.

A fentiek miatt a szabályozott szakaszok alsó végeinél a kisvíz mederben jégtorlódással, jégdugó kialakulással kell számolni.

Az Ipoly folyót érő terhelések főleg a partmenti szlovák mezőgazdaság műveléséből adódnak, magyar oldalon a mezőgazdasági szennyezés elenyésző.

Kisebb részben, de koncentráltan mindkét oldalról bevezetett szennyvizek okoznak olykor jelentős vízminőségi problémákat, halpusztulást. Az Ipoly folyót a megye területén keresztező egyetlen termékvezeték a „Barátság I.” kőolajvezeték, mely Hont és Drégelypalánk között vezet. Esetleges meghibásodása potenciális veszélyt jelenthet, főleg a szlovák nemzeti szakaszra.

A folyó határszakaszán jelenleg üzemelő Balog-i és Velka-Ves-i duzzasztók az egyes szennyeződések visszatartására a kárelhárítási feladatok elvégzésére alkalmasak lehetnek.

A folyó Pest megyei szakaszán épült három duzzasztómű, szintén szolgálhat védelmi feladatokat is.

CIVILIZÁCIÓS ÉS TECHNIKAI KATASZTRÓFÁK:

Sugárzó és vegyi anyagok veszélyei:

A veszélyes anyagok mindennapi életünk szereplői. Akkor okoznak gondot, ha ellenőrizetlenül kerülnek a környezetbe. Ez előfordulhat a gyártás, a tárolás, a szállítás és a használat során, ezért mindegyik folyamatra szigorú előírások vonatkoznak, amelyet be kell tartani. Ezek az anyagok lehetnek gyúlékony, mérgező, oxidáló, robbanás veszélyes és radioaktív anyagok.

Nukleáris veszélyeztetettség:

A sugárzó anyagok használata több területen nélkülözhetetlen. Sugárzó anyagokkal működnek az atomerőművek, kísérleti kutató reaktorok és a gyógyítás több területén is használnak ilyen anyagokat.

1. atomerőművi katasztrófáról akkor beszélünk, amikor reaktor-üzemzavar, a hűtőberendezés hibája valamint emberi gondatlanságból nagymennyiségű radioaktív anyag kerül a környezetbe. A nagy sugáradag azonnali halált okoz.

2. radiológiai balesetekről akkor beszélünk, amikor veszélyes radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe. Radiológiai balesetek bárhol bekövetkezhetnek, ahol radioaktív anyagot használnak, tárolnak, szállítanak: kórházakban, egyetemeken, kutatólaboratóriumokban, az iparban, a főbb útvonalakon, vasútvonalakon, hajóutakon. A radiológiai balesetek sugárszennyezést okozhatnak a környezetünkben. A radioaktív balesetek elkerülésére speciális szakemberekre van szükség, akiket a radioaktív anyagok biztonságos kezelésére és különleges sugárzásmérő műszerek használatára képeztek ki.”

Nógrád megye külső veszélyeztető forrásai közé tartozik a Mohi atomerőmű. Figyelembe véve az uralkodó szélirányt megyénk potenciálisan veszélyeztetett. Az erőmű 60 km-es sugarú körébe Rétság és Balassagyarmat városok, a 90 km-es körzetbe pedig szinte a megye valamennyi települése beletartozik.

A magaslégköri szelek iránya kiszámíthatatlan, ezért a megye teljes veszélyeztetettségével számolnunk kell.

Vegyi anyagok:

A vegyi anyagok mindennapi életünk kísérői. Találkozhatunk vele a háztartásban, a munkahelyen, az utakon. Gyártásuk, tárolásuk, szállításuk közben számtalan veszélyhelyzet áll elő. Lehetnek mérgező, maró hatásúak, károsíthatják a légzőrendszert, az idegrendszert. A mérgező anyagok a légzőrendszeren, a tápcsatornán vagy a bőrön keresztül jutnak be a szervezetbe és ott heveny, félheveny vagy krónikus mérgezést okoznak.

A megye veszélyeztető vegyi forrásai alapvetően két csoportra oszthatók:

- Veszélyes vegyi üzemek működése

- Veszélyes anyag szállítása

A veszélyeztető vegyi üzemek, gazdálkodó egységek, raktárak illetve a területükön előállított, felhasznált, a technológiai rendszerben lévő, ill. tárolt vegyi anyagok elmúlt években tapasztalható csökkenése megállt, több új üzem használ veszélyes anyagot, amely ha kis mértékben is, de növekvő veszélyeztetettséget jelent az érintett területek számára. Ezért az elmúlt időszakban veszélyes anyag tárolása, használata során felmerülő problémák egyre inkább előtérbe kerülnek.

A legnagyobb veszélyeztetettséget azonban mégis a veszélyes anyagok közúti és vasúti szállítása jelenti, amely lényegesen megnövekedett az elmúlt időszakban.

A megyében veszélyes anyag szállítása közúton és vasúton történik. A veszélyes anyag be- és kibocsátására két határátkelőhely van kijelölve: Parassapuszta és Somoskőújfalu.

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága utasítása alapján a parassapusztai átkelőhelyen csak közúton, a somoskőújfaluin pedig csak vasúton történhet a veszélyes anyagok forgalma.

Közúti szállítás:

4 főútvonalon történik veszélyes áruk szállítása: E77, 21, 22, 23.

Közülük az E77. sz. főútvonal van kijelölve veszélyes árúk szállítására. Ezen az útvonalon folyik a parassapusztai határátkelő veszélyes áruforgalma Vác-Budapest felé. A főútvonal vonalvezetése Rétság, Nagyoroszi, Borsosberény és Szendehely településeken vezet át.

A 21-es főútvonal Salgótarjánig terjedő, a 22-es főútvonal Rétság és Balassagyarmat közötti és a 23-as főút Bátonyterenye és Ózd közötti szakasza az , amelyen veszélyes anyag szállítás folyik zömmel a városok és a kisebb települések vegyi létesítményeibe.

A megye területén tranzitraktárak nincsenek, ellenben a tolmácsi ERDŐKÉMIA Kft. nagy mennyiségű veszélyes anyag bértárolását végzi.

Az áruforgalom azt mutatja, hogy átlagosan naponta 1-5 veszélyes árú szállítmány lépi át a határt. A szállított vegyi anyagok egységenként 10-19 t közötti mennyiségűek.

Terrorizmus, szervezett bűnözés:

Napjainkban egyre gyakrabban hallunk olyan esetekről, amelyek megszervezése, finanszírozása szervezetten, egy-egy terrorista vagy bűnöző csoport irányításával zajlik. Ilyen a kábítószer kereskedelem, az illegális fegyverkereskedelem, a veszélyes anyagok illegális forgalmazása, stb. A szervezett csoportok egymás közötti leszámolása sem ritka. A híradások gyakran számolnak be arról is, hogy bizonyos etnikai és vallási csoportok az érdekeik érvényesítését terrorcselekményekkel próbálják elérni.

Épülettüzek:

Az épülettüzek bekövetkezhetnek robbanás, gondatlanság, szándékos gyújtogatás, a technológiai szabályok figyelmen kívül hagyása, stb. folytán. A tűz égési sérüléseket, fulladásos halált is okozhat.